Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK) (koordináló kedvezményezett)

Az első agrobotanikai génforrásmegőrző központ 1950-ben alakult Tápiószelén. Az Országos Agrobotanikai Intézetet 1959-ben alapították az Országos Növényfajtakísérleti Intézet Fajtagyűjteményes Osztályából, Jánossy Andor, az Intézet első igazgatójának vezetése alatt (1959-1975). Ezek a gyűjtemények nélkülözhetetlen anyagul szolgáltak a nemesítő programok számára, ezen kívül botanikai, biokémiai, citológiai és genetikai kutatásokhoz használták azokat.

Az Országos Agrobotanikai Intézetet a következő célkitűzésekkel alapult (1959-ben): „… a nemesített növények gyűjtése, fenntartása emellett taxonómiai, botanikai, fiziológiai, biokémiai valamint növény patológiai vizsgálata és a termesztett gabonák világszintű gyűjteményének létrehozása”.

Az emberi környezettel foglalkozó első ENSZ konferencia (Stockholm, 1972) ajánlásainak megfelelően hűtőkamrákat építettek és megkezdték a gyűjtemények fejlesztését olyan szintre, amely megfelel a nemzetközi génbanki követelményeknek.

Az 1992-ben a Rio de Janeiro-ban tartott Föld Csúcs (Earth Summit) hatására a tápiószelei Agrobotanikai Intézet 1993-tól országos koordinációs feladatokat ellátó, génforrásmegőrző központtá vált. Többszöri átszervezés után 2010. november 1-jével Növényi Diverzitás Központtá (NÖDIK) alakult, mely közvetlenül a Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alá tartozik. Az intézmény fő feladata az országos szántóföldi- és zöldségnövény génbank gyűjtemények fejlesztése, ezek agrobotanikai értékelő vizsgálata, dokumentálása és közreadása, valamint közép- és hosszútávú megőrzése hűtött magtárolókban, esetenként merisztéma kultúrákban. Ehhez kapcsolódik a helyi körülményekhez alkalmazkodott hazai tájfajták, ökotípusok és populációk eredeti termőhelyen (“in situ”, “on-farm”) történő fenntartásának szervezése és irányítása.

A NÖDIK feladatai közé tartozik továbbá a hazai specializált génbanki gyűjteményekben folyó tevékenységek szakmai koordinációja, továbbá ezen tevékenységet megalapozó Nemzeti Génbank Adatbázis és Nemzeti Bázis Gyűjtemény kialakítása és működtetése, a multilaterális és bilaterális nemzetközi együttműködési programokban való magyar részvétel szervezése és koordinálása. A globális és európai együttműködési programok mellett a Kárpát-medencén belüli haszonnövény genetikai diverzitás feltárásával illetve hasznosításával kapcsolatban különösen fontosak a szlovák és román nemzeti génbank intézetekkel kötött kétoldalú együttműködési szerződések.

Kapcsolattartó:

Peti Erzsébet

LIFE+ programvezető

06 53/ 380 070


2766 Tápiószele, Külsőmező 15.

Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet

(társult kedvezményezett)

Az intézet az ökológia, hidrobiológia és a botanika területén folytat alap- és alkalmazott kutatásokat. Emellett gondozza és fejleszti a gróf Vigyázó Sándor által az MTA-ra hagyományozott kastélypark területén létrehozott Botanikus Kert gyűjteményeit, amelyek nemzeti örökségünk és kincsünk részei. Az Intézet munkatársai több egyetem (ELTE, SZIE, PTE, DE, BCE) graduális és posztgraduális képzésében is részt vesznek. További információ az MTA ÖK ÖBI honlapjáról.

Kapcsolattartó:

Oláh Krisztina

projekt koordinátor ÖBI

06 28/ 360 122


2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI)


(társult kedvezményezett)

Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti- és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. A felszín alatti természeti értékei, az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai 1995-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.

A nemzeti park elsődleges feladata, hogy feltárja és megóvja a természeti és kulturális értékeket, valamint segítse az ökoturizmus fejlődését. Mindezek eléréséhez a nemzeti park egy zónarendszert (A, B és C zónákkal) alakított ki: a C zónában olyan értékek találhatóak, amelyek szabadon látogathatóak anélkül, hogy az zavarást jelentene a természet számára, a B zóna csak a kijelölt utakon látogatható, míg az A zóna kizárólag az élővilág számára használható, és ezért az igazgatóság azt kéri a látogatóktól, hogy lehetőség szerint ne lépjen be ezekre a területekre. A nemzeti park egyik legértékesebb kincse a Baradla-barlang, amely a legnagyobb és a legvarázslatosabb barlang Magyarországon. A barlang körüli feltárások azt bizonyítják, hogy a barlang már több mint 7000 évvel ezelőtt emberi lakóhelyként szolgált. Nemrég nyitottak meg néhány különleges barlangot a látogatók számára, pl. a Vass Imre-, a Béke- és a Rákóczi-barlangokat.

A természeti értékek mellett számos kulturális látnivaló is található a térségben. A szabadon látogatható értékek mellett a Nemzeti Park Igazgatóság szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni, – ökológiai, botanikai, zoológiai –, túrákat is ajánl vendégei számára. Hagyományos kulturális esemény az “Aggteleki-Jósvafői Hagyományőrző és Művészeti Napok” rendezvénysorozat, melynek keretében, a Nemzeti Park Aggtelek és Jósvafő településekkel együttműködve, egyedülálló zenei élményt nyújtó barlangi, templomi, szabadtéri komoly- és könnyűzenei koncerteket, fesztiválokat, továbbá sokszínű farsangi, szüreti, húsvéti, pünkösdi hagyományőrző rendezvényeket, falunapokat szervez. További információ az ANPI honlapjáról.

Kapcsolattartó:

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

06 48/ 506 000


3758 Jósvafő, Táncsics u. 1